Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Monteverdi: Madrigálok (III. kötet)

Claudio Monteverdi: III. madrigálkötet

Claudio Monteverdi 23 éves, amikor 1590-ben a mantovai herceg szolgálatába szegődik. Szülővárosától, akkori fogalmak szerint kissé provinciálisnak számító Cremonától alig 70 km-t kellett megtennie, hogy Itália egyik legragyogóbb udvarában egy egészen más világgal találkozzék: a Gonzaga-hercegek mantovai udvara híres volt pazarló művészetpártolásáról, Rubens, Tasso és Guarini éppúgy megfordultak ott, mint a kor legrangosabb zeneszerzői.

Monteverdi cremonai évei alatt 3 kisebb gyűjtemény mellett már publikált két madrigálkötetet: a második kötet csak röviddel Mantovába való áttelepülése előtt jelent meg. Az új, III. kötet szokatlan gyorsasággal készül el. Monteverdi nem tartozott a könnyű kézzel, gyorsan író mesterek közé, inkább az aprólékosan csiszolgató munka híve volt; a mantovai udvari életbe való beilleszkedés is bizonyára időt követelt meg tőle - 2 év alatt most mégis 20 új madrigált ír. Az 1592-ben megjelent gyűjteményt Vincenzo Gonzaga hercegnek ajánlja, de a kötet talán nem csak az új pártfogó tetszését igyekszik elnyerni, hanem a mantovai zenei élet kiválóságaiét is.

A III. madrigálkötet új áramlatokat, új stílusjegyeket mutat, Ferrara és Firenze közelségét, Giaches de Wert műveinek hatását. E sokféle benyomásból legfontosabb az az expresszív melodika, amely a szöveg mind érthetőbbé, kifejezőbbé tételét szolgálja, s amely éppen ebben az időszakban kezdi az ötszólamú-polifon madrigál kereteit, szerkezetét szétfeszíteni.

A III. madrigálkötet darabjaiban a XVI. század utolsó évtizedére kialakuló drámai énekstílus érezteti már hatását. Új vokális formulák, díszítőelemek jelennek itt meg, leggyakrabban talán a szenvedélyes felkiáltás, az esclamazione, amely hosszan tartott, feljajduló hang után lefelé tartó, nagy hangközlépéssel folytatódik. Ezzel a szuggesztív zenei mozdulattal komponálja meg Monteverdi az O come è gran martire („Ó, míly nagy kínszenvedés") három magas női hangon megszólaló kezdetét:

A III. madrigálkötet ugyanis a különféle szólamok, hangfajták keverésében ritka tarka képet mutat. Extrém magas fekvésben megszólaló darabok (Là tra'l sangue) és sötét-mély regiszterű kompozíciók (Ond'ei di morte) egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben.

Forrás: Kroó György, A hét zeneműve