Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Műfajok

Cikkek

Mazurka

2012.10.31

| Menüpont: Műfajok

A mazurka Mazowszéból származó lengyel ugró-és forgótánc (valamint táncdal), gyors hármasütemben (3/4, 3/8), gyakran pontozott ritmussal, és a gyenge (2. és 3.) ütemrészekre eső váltakozó hangsúllyal. A zárószakaszban az első ütemrész is hangsúlyos.

 

Szerenád

2012.10.28

| Menüpont: Műfajok

A mai szóhasználatban a serenata az operához és kantátához közel álló műfajt jelent, a szerenád ezzel szemben Ständchen-jellegű zene. A szerenádot a 18. század folyamán gyakran éji zenének (nocturne) nevezték.

 

Ária

2012.10.25

| Menüpont: Műfajok

Az ária (= levegő, atmoszféra) hangszerkíséretes szólóének, a 16. századtól a 17. század közepéig strofikus dal, ez után a daltól megkülönböztetett, kidolgozottabb, strofikus szöveghez már nem szigorúan kötött énekes darab.

 

Triószonáta

2012.10.24

| Menüpont: Műfajok

A triószonáta a barokk hangszeres kamarazene legkedveltebb műfaja, amelyben két egyenrangú szopránszólam (hegedűk, cinkek, fuvolák) a basso continuóval alkot háromszólamú, akkordokkal kitöltött zenei szövetet. Itálián kívül különböző fekvésű fölső szólamokkal is előfordul (pl. hegedű és gamba).

 

Trió

2012.10.23

| Menüpont: Műfajok

A trió a 18. században a három énekszólamra és basso continuóra írt darab (tercett), valamint a triószonáta megnevezése. Ma minden, három közreműködővel előadott hangszeres darab neve trió (vonóstrió, fúvóstrió, zongoratrió), illetve a megfelelő előadó együttesé is. A trió eredetileg azonban szolisztikus három szólamú tétel (többnyire fúvósokra).

 

Variáció

2012.10.19

| Menüpont: Műfajok

A variáció a hangzó anyag átalakításának alapelve egy meglévő megváltoztatása értelmében, alkalmasint minden idők minden népénél. Meg kell különböztetni a variálást mint technikát egy formán belül, továbbá egy mű módosított előadását (variáló feldolgozását), végül a variáció-sorozatot mint formát, mely állhat önállóan vagy egy nagyobb egész részeként.

 

Gavott

2012.10.19

| Menüpont: Műfajok

A gavott eredete valószínűleg az óprovanszál gavot szó, a provanszi hegyvidék lakosainak csúfneve. Franciaországban (különösen Bretagne és Pays Basque vidékén ma is élő körtánc vagy pantomimszerű párostánc, betoldott figurákkal (promenades, baisers).

 

Menüett

2012.10.19

| Menüpont: Műfajok

A menüett Poitou vidékéről származó népi táncból eredő tánc, melyet állítólag XIV. Lajos táncolt Lully zenéjére, 1653-ban. A menüett a francia udvarban hamarosan az állandó táncrend végére került, a branle, courante és gavotte után. Páros táncként, erősen stilizált figurákkal igen gyorsan elterjedt, s a 18. században és a 19. század első évtizedeiben, különösen Németországban, minden bál elején táncolták.

 

Szvit

2012.10.19

| Menüpont: Műfajok

A szvit eredetileg tánc- vagy táncos jellegű tételekből, később emellett nem táncjellegű részekből (többek között sonata, sinfonia, toccata, praeludium, ouverture, chaconne, aria) is álló többtételes kompozíció. A szvit ismertetőjelei: a tételösszeállítás variálhatósága, a tételek laza fűzésének újra és újra megjelenő tendenciája, s legtöbbször a hangnembeli egységesség.

 

Allemande

2012.10.12

| Menüpont: Műfajok

Az allemande a 16. században és a barokkban elterjedt vonulós páros tánc, a barokk szvitben a 4 alaptánc egyike. Az udvari allemande-ot több pár táncolta. Két vagy több, gyakran egyenlőtlen ütemszámú részből állt.