Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Drame lyrique

A drame lyrique 1850 után Franciaországban a nagyopera és az opéra-comique összeolvasztásából keletkezett, főleg az érzelmi hatásokra épülő operaműfaj. Legeklatánsabb példája Gounod Faustja, továbbfejlődésében Thomas Mignonja játszott döntő szerepet. A drame lyrique ismertető jegyei: formai elegancia, érzékeny hangszerelés, emlékeztető motívumok használata, kecses ritmusú érzelmes melodika, később a szentimentalizmus kidomborítása (Massenet, Manon, Werther). Charpentier Louise operájától kezdve a drame lyrique a verizmus vonásait vette át. A drame lyrique műfajához tartozik Debussy Pelléas és Mélisande-ja is, a zenei impresszionizmus egyik főműve.

Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon