Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jig

A jig (= gyorsan ide-oda imbolyogni) a brit szigeteken a 16. századtól ismert, Írországban ma is élő tánc. A country dance-szal gyakran azonosított jiget kört vagy láncot (rounds or hayes) alkotva táncolták és énekelték. A többi táncdaltól (ballads) csúfolódó szövegében különbözik. Groteszk karakterére utal, hogy a vitustáncot Angliában ma is (St. Vitus' jig"-nek hívják. Th. Mace (1676) szerint is Csak hóbortos és könnyűvérű embereknek való. Az Erzsébet-kori jigben a következő ütemfajták fordulnak elő: kétrészes formában 2/2 és 2/4, háromrészes formában 9/8, 9/4, 6/4, 6/8 és 3/8. A jig dallami jellegzetessége az ereszkedő terclépés és a ritmikai scotch snapnek nevezett szinkópa.

A legtöbb jiget címmel is ellátták, pl. Farnaby, Nobodyes Gigge (Fitzwilliam Virginal Book). A címek azokra a színészekre vagy szerepekre utalnak, akik vagy amelyek révén a daljátékokban énekelt jigek ismertté váltak. Az ének- és táncbetétekkel bővített szóló-sketchből kifejlődött daljáték-jig Shakespeare korában széles körben elterjedt, és miután a dialógusokat írásban rögzítették, az intermediumba torkollt. Ezt követően Angliában (pl. Purcellnél) a meglehetősen vulgáris jig erősen háttérbe szorult, még Franciaországon át nemzetközivé vált gigue formájában is, csak a 18. századi polgári Koldusopera élesztette újjá.

Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon