Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pastorale

A pastorale jelentése pásztordarab, pásztorjáték. Idillikus falusi jeleneteket az antik költők közül elsőként Theokritosz írt (i.e. 270 körül). Vergilius pásztori életet idealizáló tíz eklogája Petrarca, Giovanni Bocaccio és Iacopo Sannazaro eklogáinak és bukolikáinak mintaképe lett. A pastorita és pastourelle elnevezés a trubadúroknál és trouvèreknél a dalok szövegének tartalmára utal.

Gyakoriak a bukolikus motívumok a reneszánsz ünnepi játékaiban és felvonulásaiban, továbbá a frottolákban, villanettákban és madrigálokban. Tasso Amintájával (1573) keletkezett a szöveges pásztor-dráma műfaja, amely erősen hatott az olasz pastoral-opera librettóira. Egészen a 20. századig ismételten megzenésített pasztorális téma a "Daphne" és az "Euridice". A számtalan pasztorál-opera közül kiemelkedik Gluck és Mozart Il re pastoréja.


Franciaországban is korán megjelennek az operai kísérletek a pasztorál-dráma területén. Írt pasztorál-operát többek között Lully és Rameau is. Rousseau Le devin du village c. pasztorál-daljátékát Mozart 1768-ban ismét megzenésítette, Bastien und Bastienne címmel.


A 17. századi Németországban a pásztori költészet számos világi és egyházi madrigál- és dal-kompozíció írására adott ösztönzést. Schütz Dafnéja (1627) után egész sor pasztorális jellegű opera keletkezett, többek között Harsdöffer, Seelewig és Händel (Il pastor fido) művei.

A hangszeres zenében a pastorale eredete a pifferari (piffero) karácsonyi muzsikálásaira nyúlik vissza, és concerto grossók zárótételeként (pl. Corelli, Locatelli, Torelli) és karácsonyi concertók részeként továbbra is a karácsonyhoz kötődött. Jellegzetességei közé tartozik a tercelő dallam, a burdon-basszus és a siciliano-ritmika. Emellett akadnak hangszeres pastoralék, amelyeknek tárgya a gáláns pásztoridill, pl. Vivaldi, La pastorella concerto és 6 Il pastor fido szonáta billentyűs hangszerekre, Couperin, Pastourelle, Kerll, Der steyrische Hirt capriccio, Bach F-dúr orgonacapriccio.

Oratóriumokban és misékben a pastorale, többnyire hangszerestételekben, a betlehemi pásztorok muzsikálását ábrázolja, pl. Schütz és Bach Karácsonyi oratóriumában. Krisztust a Jó Pásztorként ábrázoló pasztorális jellegű kórusok és áriák kantátákban (Bach, Du Hirte Israel) és oratóriumokban is előfordulnak (Händel, Messiás).

Pasztorális karakterű szimfonikus műveket vagy tételeket írt többek között Gossec (Suites de Noël), Cannabich, Toeschi, Berlioz (Scène aux champs a Fantasztikus szimfóniából), Honegger (Pastorale d'été). Beethoven Sinfonia pastoraléja hasonló pasztorális szimfóniák hagyományának vonalát követi.

Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon