Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ritornell

A 17. és korai 18. században ismételten visszatérő rövid hangszeres szakasz, amely mint bevezető-, köz- és utójáték vokális zenét keretez és tagol (korai példáit adja Monteverdi, Scherzi musicali 1607).


A 17-18. században a ritornell lényeges alkotórésze a madrigálnak, a világi és egyházi kantátának (pl. Weckmann, Rosenmüller, Buxtehude, J. Ph. Krieger, J. S. Bach), az áriának és a strofikus dalnak (Heinrich Albert, A. Krieger, J. Pezel), a ritornell és az utána következő vokális rész mind szervesebb tematikus összefüggésével. A korai operában a sinfonia mellett a ritornellek az egyedüli hangszeres darabok. A sinfonia és a ritornell pl Monteverdi Orfeójában (1607) adott fogalmi megkülönböztetése már Monteverdi kései műveiben elvész. Passacaglia és ritornell szinonim alkalmazásáról tanúskodik Girolamo Montesardo (Nuova inventione d'intavolatura ..., Firenze 1606).


A 18. század hangszeres concertóiban a tutti szakaszok elnevezése ritornell.

Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon