Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Seguidilla

A seguidilla az egyik legelterjedtebb irodalmi és zenei forma Spanyolországban. Az újabb seguidilla strófája hétsoros (az 1., 3. és 6. sor hét szótagos, a 2., 4., 5., és 7. sor öt szótagos). Az 1-4. sor alkotja a coplát (asszonáncképlete szabad-a-szabad-a), az 5-7. sor pedig az estribillót (refrén, b-szabad-b), ez utóbbi el is maradhat. Ez a fajta seguidilla a 17-18. századi művekben is előfordul énekelt és táncolt formában (tonadilla, sainete, zarzuela). A régebbi seguidilla formája gyakran kötetlenebb, de felépítése az újabbhoz hasonlóan heterometrikus. Régi seguidillák találhatók egyszerű, többnyire homoritmikus háromszólamú feldolgozásban a Cancionero mus. de Palacióban és a Cancionero Sablonarában.

A népies seguidilla hármasütemű táncdal. Közepesen gyors a seguidilla manchega, élénkebb a seguidilla bolera és lassú érzelmes a seguidilla gitana (vagy playera). Minden strófáját többnyire négyütemnyi kasztanyett-ritmus vezeti be. Ilyen formában került be a seguidilla a zongora- és gitárzenébe is (Albeniz, Glinka).

Híres Bizet Carmenjának seguidillája (I. felvonás 10. szám).

Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon