KomolyZene

Brahms öt évig habozott, míg elszánta magát a mű megírására. Úgy érezte, még nem eléggé gyakorlott a hangszerelésben ahhoz, hogy a monumentális darabot zongoraverseny formájában dolgozza fel. A technikai nehézségeken végül is hűséges barátja és művésztársa, Joachim József segítette át.

Vivaldi VIII. opusz-szám alatt összefoglalt Il Cimento dell'Armonia e dell'Inventione című sorozata, amely tizenkét versenyművet tartalmaz, 1725 körül jelent meg Amszterdamban. A gyűjtemény első négy darabja A négy évszak címen ismert és népszerű hegedűciklus.

Bár ennek a zongoraversenynek népszerűsége nem éri el az Esz-dúr és A-dúr művekét, nemcsak művészi értékével múlja felül amazokat, hanem zenetörténeti látóköre is szélesebb: ez nyúlik vissza a régebbi múltba, és ez mutat a távolabbi jövőbe.

A kürtre való komponáláshoz Strauss nyilván apjától kapott kedvet, aki jeles kürtművész volt. Első kürtkoncertjét fiatal korában, 1882-83-ban írta.

A művet 1876-ban írta W. Fitzenhagen, német gordonkaművész számára, aki ez idő tájt a moszkvai konzervatórium tanára és a cári zeneegylet hangversenymestere volt, és Csajkovszkijhoz szívélyes baráti kapcsolat fűzte.

Bár egyik tétele sem ebben a formában íródott eredetileg, az átdolgozás nem csupán a hangszerelésre vonatkozik ezúttal, hanem kibővítést, sőt hangnemi változtatást is jelent.

A hárfára (zongorára) és vonószenekarra írott két tánc 1904-ben készült el: ez volt a zeneszerző első szimfonikus kompozíciója a Noktürnök megírása óta. Manapság ritkán adják elő, és a hárfa szólamát többnyire zongora játssza.

Grieg zenéjének nagy példaképei Schumann és Liszt, az 1868-ban írott a-moll zongoraversenyre is feltűnően hatottak, e hatások mellett azonban e műben is megmutatkozik a norvég komponista sajátos dallamvilágának és finom költészetének egyéni jellege.

Bruch három versenyművet és egy "Hangversenydarabot" írt hegedűre és zenekarra, ezek közül ma már csak az első örvend valamelyes népszerűségnek. Az 1866-ban írt kompozíciót szerzője Joachim Józsefnek ajánlotta.