Dukas: A bűvészinas
Paul Dukas (1865-1935): A bűvészinas
Goethe hasonló című balladája nyomán írta Dukas ragyogó nagyzenekari scherzóját, amelyet 1897-ben maga vezényelt a nagysikerű bemutatón. A közismert költemény szimbolikus hőse a magabízó bűvészinas, aki úgy érzi, mesterétől már a boszorkánytudomány valamennyi fogását elsajátította. A mester távollétében az inas megbűvöli a seprőt, és arra készteti, hogy vizet hordjon a fürdőjéhez. Csak azt a varázsigét felejti el, amely a seprő megfékezéséhez kellene: az pedig hordja, egyre hordja a vizet, már az egész házat elönti az ár, a bűvös szót azonban csak a végtére hazaérkező mester ismeri, aki a káoszban ismét rendet teremt.
Dukas zeneműve szellemesen és híven követi a költemény menetét, utalásai világosak és könnyen érthetőek. Ezért vált a darab olyan széles körben népszerűvé.
Csak érdekességképp: ugyanez a mű 8 zongorára átírva:
Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz
