Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csajkovszkij: Az évszakok, op. 37/b

2013.04.07

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) zongoraművei nem játszanak jelentős szerepet alkotásában, bár mennyiség tekintetében nem maradnak el a zenekari, kamarazenei és vokális kompozíciók mögött. Valószínűleg az a körülmény indokolja ezt, hogy legnagyobbrészt megrendelésre készültek és nem mutatják ugyanazt az ihletett eredetiséget, mint például zenekari művei. Ő maga nem is volt kiemelkedő zongorajátékos, ilyen módon nem érezte elsődleges indíttatását e hangszeren való megnyilatkozásának.

Az évszakok, op. 37/b

1875–76-ban egy zenei folyóirat megrendelésére havonta komponált Csajkovszkij egy rövid jellemdarabot. Az évszakok című sorozat nem próbál Vivaldi hegedűverseny-ciklusának vagy Haydn oratóriumának folytatója lenni: példaképe nyilvánvalóan Schumann zsánerkép jellegű rövid zongoradarabjai között található.

Január: A kandallónál (Moderato simplice ma espressivo). Könnyed hangú idill meglehetősen hosszúra nyúlt közjátékkal, amely a rögtönzés ötletszerűségéhez képest meglepően szűkmarkúan bánik az ötletekkel.

Február: Karnevál (Allegro giusto). Ez a mozdulatokat és színeket felidéző zene balettkomponistára vall: nem lehet véletlen, hogy ugyanez időben dolgozott Csajkovszkij első balettjén, a Hattyúk taván.

Március: Csalogánydal (Andante espressivo). Csajkovszkij románcainak hangját eleveníti fel.

Április: Hóvirág (Allegretto con moto e un poco rubato). Finom táncarab.

Május: Májusi éj (Andantino). Érdekes módon nem azt kapjuk ettől a darabtól, amit várunk: Csajkovszkij legendásan gazdag dallamosságát. Sok a megtorpanás, tétova ismételgetés, szaggatott ritmus.

Június: Barkarola (Andante cantabile). A sorozat legnépszerűbb darabja. Ezt a gondoladalt ugyan inkább a Néván énekelhették, mint Velence lagúnáin, a zeneszerző jellegzetes románcainak hangvételével.

Július: Kaszások dala (Allegro moderato con moto). Az eddigi darabok között a legmarkánsabb, legegyénibb arcélű, a fiatal Csajkovszkij „klasszikus” korszakát reprezentálja.

Augusztus: Az aratás (Allegro vivace). Tetszetős muzsika, bár nem kelti a mezei munka asszociációit. Középrésze triószerű, kevés dallami elmozdulással, nyugvó basszus-akkordokkal.

Szeptember: Vadászat (Allegro non troppo). A konvenciótól eltérő módon nem a 6/8-os „chasse” típusú tematikát alkalmazza, hanem 4/4-es ütemekben szólaltatja meg a vadászok kürtjeit. Ebből a jól sikerült természeti tablóból nem hiányzik a nagyvonalú zongoratechnika sem.

Október: Ősszel (Andante cantabile). Mintha az Anyegin színpadáról szólna hozzánk ez az érzelmes románc.

November: A trojkában (Con spirito). Nem követi a többi darab háromszakaszos szerkesztését: variált visszatérést alkalmaz.

December: Karácsony (Tempo di Valse). Látványos, színpadi tablót idéző keringő.

Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz