Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Liszt: Költői és áhítatos harmóniák

Liszt Ferenc (1811-1886): Harmonies poetiques et réligiuses (Költői és áhítatos harmóniák)

Az 1834-ben megjelent rövid zongoradarab címe és ajánlása („Ezek a versek csak a kevesekhez szólnak”) Lamartine-től származik. Később (1845-52) ugyanezt a címet adta Liszt tíz zongoradarabot magában foglaló sorozatának, amelybe korábbi kompozícióját is felvette. Sajátságosan befelé forduló elmélkedéseket, megrendítően bensőséges vallomásokat tartalmaz ez a sorozat. Darabjai nem virtuóz pompájukkal, hanem gondolati mélységükkel ragadnak meg: bizonyára nem véletlen, hogy kevés kivétellel alig hallhatók a hangversenypódiumokon, miután több bennük a reflektív, mint a hatásos elem.

1. Invocation.

2. Ave Maria. Fiatalkori kórusmű átdolgozása.

3. Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten dicsérete a magányban). Lamartine idézetre utal címében. Háromrészes formája Liszt érettkori stílusát reprezentálja. A középső rész valóságos külön tétel módjára válik ki keretéből, a rövidített visszatérést szabad parlando készíti elő. A kóda újból felidézi a mű témáit.

4. Pensée des morts (Emlékezés a holtakra). Az 1834-ben komponált rövid darab (a sorozat eredeti címadója) átdolgozott formája már csak nyomokban mutatja a korábbi verzió szabadon ritmizált deklamációját. Középső szakaszában a De Profundis zsoltárt idézi.

5. Pater noster (Miatyánk). Korai kórusmű feldolgozása.

6. Hymne de l’enfant à son réveil (Az ébredő gyermek himnusza). Eredeti alakjában női kari kompozíció Lamartine szövegére, 1845-ből.

7. Funérailles (Temetés). A címlapon feltüntetett dátum („Oct. 1849”) a magyar szabadságharc vértanúinak emlékére utal, a lassú szakasz pontozott ritmikájának magyaros jellege is erre vall. Másfelől – a basszus oktáváival félelmetesen dübörgő középrész, Chopin Asz-dúr polonézének ikertestvére sugallja ezt a feltevést – Chopin halála lehetett e mű keletkezésének indítéka.

8. Miserere d'après Palestrina (Bűnbánati ima Palestrina nyomán). Palestrina egyik Miserere-jének feldolgozása.

9. Andante lagrimoso. Lamartine verssorának („Hulljatok, csendes könnyek”) nyomán támadt elmélkedés.

lo. Cantique d'amour (Szerelmi ének). Hódoló vallomás Sayn-Wittgenstein hercegnőnek, az érett kor múzsájának.

Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz